Kedves Kolléga,
Optometristaként a látással foglalkozunk. Ez nyilvánvaló. De
mi, maga a látás? Tudunk erre is egyértelmű és egyszerű definíciót adni? Amikor
feltettem magamnak ezt a kérdést, kíváncsi voltam, hogy különböző szakirodalmakban
milyen meghatározásokat találok.
Szemészet, 1994.szerk. Alberth Béla, Medicina kiadó:
találtam információt a látásélességről, annak vizsgálatáról, a látászavarokról,
fénytörési hibákról, DE, magára a látásra nem volt definíció.
Észlelés, 2004. Robert Sekuler - Randolph Blake, Osiris
kiadó:” látásélesség: Annak a legkisebb részletnek a mértéke, amelyet a személy
még képes látni.”
Pszichológia, 1997, Rita L. Atkinson - Richard C.Atkinson - Edward
E.Smith - Daryl J.Bem, Osiris: „látásélesség: Az egyén által látható legkisebb
részlet küszöbértéke.”
Úgy tűnt nekem, hogy a LÁTÁST legtöbbször a látásélességgel
azonosítjuk, vagy rögtön valamilyen tulajdonságát kezdjük elemezni. Mint pl.: egyszemes
látás, kétszemes látás, színlátás, látási hibák, látásélesség vizsgálata… stb.
Amennyiben elfogadjuk azt, hogy a látás az egyik legfontosabb érzékünk, nem túl
leegyszerűsített megközelítés mindig csak a látásélességről beszélni?
A wikipédia már egy kicsit távolabbról közelíti meg, utalva
a komplexitására. Wikipédia: „A látás a vizuális információ
feldolgozása, amelynek fő célja a tárgyak azonosítása, és azok közvetlenül nem
észlelhető tulajdonságainak felismerése, illetve a cselekvés vezérlése.”
Ahogy egyre jobban elmélyültem a Funkcionális Optometria
(lásd az előző Optika Magazinban) a Vision Therapy, szemléletében, különböző definíciókkal
találkoztam. Néhányat bemutatnék ezek közül:
„A látás az agy eszköze a világ letapogatásához.”
„Vision is the brain’s way of
touching the world.” … Merleau - Ponty, 1960
„A jelentés megértésének folyamata és a cselekvés irányítása.”
„The deriving of meaning and direction of
action” … Robert Kraskin, OD
„Az agy képességeinek összessége, amely arra szolgál, hogy a
retina felől érkező információt megszerezze, feldolgozza, és ennek alapján
cselekedjen.”
„The global
ability of the brain to extract, process and act on information presented to
the retina” …Stephen Cool, PhD
Ezek a leírások már egyértelműen arra utalnak, hogy a látás
az agyban zajlik, és a teljes látási folyamat, vizuális észlelés legalább
annyira bonyolult, mint maga az agy működése.
„A látás a legmeghatározóbb érzékünk, és ez tükröződik a
saját belső hardware-ünkön is, hiszen az agynak több területe vesz részt a
látási folyamatban, mint amennyi az összes többi érzékelésben együttvéve.”
„ Vision is our
most dominant sense, and this is reflected in our own internal hardware, since
more of the brain is devoted to processing vision than all the other senses put
together.” Robert Ornstein, PhD
Amennyiben ez a folyamat, a LÁTÁS, ennyire bonyolult, jár
neki egy komplexebb definíció is. Ezt találtam meg Dr. A.M. Skeffington
munkájában.
Arthur Marten Skeffington (1890 - 1976) Amerikai
optometrista, őt tekintik a funkcionális optometria (behavioral optometry) egyik megalapítójának.
Skeffington szerint, ennek a négy területnek az
interakciója hozza létre a LÁTÁST- a vizuális észlelést.
A vesztibuláris, egyensúlyérzékelő rendszer, amely
részt vesz a téri orientáció folyamatában, testhelyzetünk téri érzékelésében, a
testtudat kialakulásában, mely segítségével tudom, hogy hol vagyok. Ha
belegondolunk, ez az észlelés kiinduló pontja. Hiszen hozzám képest van valami,
közelebb vagy messzebb, jobbra vagy balra.
A vergencia rendszer, a szemmozgás révén a szemek
irányítása a térnek arra a pontjára, ahonnan az információt be akarom gyűjteni.
Azaz, ránézek valamire (optimális működés esetén mindkét szemmel egyszerre
ugyan arra a pontra), és észlelem, hogy az a valami hol van. Ennek a
folyamatnak a meghatározó neurológiai háttere, az úgy nevezett „Hol-rendszer”,
tudományosabban a magnocelluláris vizuális pálya.
Az akkomodáció, a látásélesség beállításával, a
diszkrimináció (megkülönböztetés) segítségével, a fixált pont beazonosítása.
Azaz, látom, hogy mi az, amit nézek. Ennek a folyamatnak a neurológiai háttere,
az úgy nevezett „Mi-rendszer”, a parvocelluláris vizuális pálya.
És végül a negyedik terület, a hallás, beszéd-értés,
beszéd-észlelés. Ez is része a látás folyamatának, hiszen mindennek nevet
adunk, amit látunk, így tudjuk értelmezni, feldolgozni, elraktározni majd
előhívni mindazt, amit a látásunkkal fogunk fel.
Most már LÁTOM, hogy az a mozgó dolog hozzám képest
(vesztibuláris rendszer) jobbról érkezik, hogy már a lábam előtt (vergencia,
hol-rendszer) van és hogy egy labda (akkomodáció, mi-rendszer), már csak
vissza kell rúgnom, vagy szólok (beszéd), hogy nálam a labda.
Már észlelem, hogy előttem, a második sor első
helyén egy L mellette egy Á, majd egy T, majd egy
másik Á és végül egy S betű van. Már csak össze kell olvasnom és megneveznem:
LÁTÁS.
Sokan sokféleképpen vizsgáljuk, de erről majd a következő
cikkben.
Tisztelettel, Dömötör
Dóra 2014.
Optometrista, Gyógypedagógus