Funkcionális Optometria

Kedves Kolléga,
Állj meg egy pillanatra és vedd észre milyen fantasztikus szakmánk van.  Befolyásolhatjuk a hozzánk fordulók életét. Például, hogy tovább tanul-e vagy sem, milyen sportágat választ, tud-e számítógépes munkát vállalni, könnyedén parkol-e be a szűk helyekre, gyógyszereken kell- e élnie a fejfájása miatt. Hozzájárulhatunk ahhoz, hogy optimálisabban viszonyulhasson a környezetéhez. Hiszen jobban láthatja azt, pontosabban észlelheti mi zajlik körülötte, ezáltal sikeresebben tud létezni benne. Ez szerintem, nagydolog. Ezért gondoltam, hogy érdemes lenne kicsit elkalandozni a szakmánkban. Ez megtörtént konkrét és átvitt értelemben egyaránt. Így kerültem rá arra az útra, ami a funkcionális optometria felé vezetett. Ez a Behavioural Optometry (www.covd.org). A nagyvilágban, főképp Amerikában, Angliában (általában az angol anyanyelvű területeken), és még néhány országban tőlünk nyugatra már 100 éves, komoly történelemmel, tudományos munkákkal, elismertséggel bír. Ha két szóba akarnám belesűríteni ezt a szerteágazó témát, azt mondanám, hogy a hatékony látással, azaz a látás hatékonyságával foglalkozik. A vizuális rendszer is arra törekszik, mint minden rendszer, hogy a legkisebb energia befektetéssel a legoptimálisabb eredményt érje el.
A hatékony működéshez kell egy ép „hardver”, azaz egy egészséges anatómiájú, fiziológiájú látószerv. Kell egy megbízható, jó látásélesség, korrekcióval vagy a nélkül. Eddig nyilvánvaló a jelenlétünk. De mi kellhet még például, az olvasáshoz optometrista szempontból? Az olvasási távolság miatt kell egy adott vergencia szög, amit fenn is kell tudni tartani elég kitartóan, akár órákig.  Jelen van egy fókuszálási igény is, hiszen kb. 30-40 cm-nél van a szöveg. Szükség van még a folyamatos és precíz szemmozgásra (szakkádikus szemmozgás, ezt meg is lehet figyelni egy olvasó embernél). Nem árt, ha a két szem szinkronban végzi mindezt, nyilvánvalóan kell a kiegyensúlyozott két szemes együttlátás is. Ahhoz, hogy olvasáskor a látás egy tökéletes eszközként szolgálja az embert, hogy jól funkcionáljon, meghatározó szerepe van az említett vizuális részképességek összehangoltságának, rugalmasságának, alkalmazkodóképességének, az észlelésnek is.
Azért mert a „hardver” hibátlan, még nem garantált, hogy a leghatékonyabb program fut benne, hogy a „szoftver” is tökéletes. Nos, ezzel a „szoftver” területtel foglalkozik a behavioural optometry, amit kényszeredetten funkcionális optometriának fordítottam le.
Ha elfogadjuk, hogy az olvasás kivitelezéséhez az említett részképességek mind kellenek, akkor itt is lehet tennivalónk. Hiszen ezek a látáshoz tartoznak. Ahogy az a panasz is, hogy nem érti, amit olvas. A gyenge szövegértésnek lehet az egyik oka, a nem hatékonyan működő látás. Például, gyenge a szemmozgás, hamar kifárad az akkomodációs rész, konvergenciával is nehézségei vannak (ezek mind vizsgálhatók). Ezek a „programhibák” nagyon sok energiát emésztenek fel. Nem marad energia a megértésre. Inkább hallás után tanul, csak ne kelljen néznie. Megoldotta egy másik úton.  Végülis Budapestről Balatonra le lehet menni Szegeden keresztül is. De nem ez a leghatékonyabb. 


 Az olvasás, a folyamatos közelre nézés nehéz, ezért lehet, hogy nem a továbbtanulás mellett dönt, vagy nem fogadja el azt az állást ahol napi 10 órát kellene a számítógépet néznie, és egy egészen más életutat jár be.                                                                    

Lehet, hogy a látószerv egészséges, minden szemizom ép, a látásélesség is tökéletes, jó a szemüveg vagy nem is kell, mégsem tudja a közeledő tárgy folyamatosan változó távolságát észlelni, megbecsülni, vagy nem jól integrálja ezt a mozgással, és a labda már orrba is nyomta. Vagy mellé nyúlt. Ha lehet el is kerüli ezeket a helyzeteket, más sportot választ.
Tökéletes látásélesség és binokuláris látás mellett is lehetnek észlelési problémák. A látás folyamata sem elszigetelten történik, közben folyamatosan hallunk, mozgunk, gondolkozunk, érzéseink vannak. Ha ezek egyszerre jelen vannak, nyilván hatnak is egymásra. Az észlelések a nagy és finommozgások irányítása és a különböző gondolkodási folyamatok jól vagy rosszul összehangolva, de egyszerre zajlanak az agyban. Ezt az egységet használjuk, pl. ha gyorsan sávot akarunk váltani az autópályán, vagy parkolásnál.
Onnantól, hogy a probléma mögött az egész embert látom, az éppen működő „szoftverek” végtelen összefonódását, kölcsönhatásait lehet tapasztalni. Ezzel foglalkozik a funkcionális optometria. Ha az adott panasz mögött ott az egész ember, akkor a megoldás mögött is ott kellene, hogy legyen.
Mivel NE KEVERJÜK ÖSSZE a funkcionális optometriát és módszertanát a Vision Therapy-t: például a Bates módszerrel, vagy a dobd el a szemüveged-megközelítésével, szemtornával, szemjógával, látástréninggel. Nem az.
Egy rendkívül izgalmas, összetett, és szerteágazó eszköz van/lehet a kezünkben, amivel nem csak a pácienseink látását segíthetjük, de befolyásolhatjuk azt is, ahogyan élnek.
Hol olvashatsz róla, többek között: www.covd.org, www.aboutvisiontherapy.com, www.oepf.org,
Persze önmagában a LÁTÁS is elég bonyolult ahhoz, hogy többféle definíciót is használhassunk. De erről majd a következő cikkben.
Tisztelettel,                                                    Dömötör Dóra                                               2014.
Optometrista, Gyógypedagógus
   www.szempatia.com, dora@szempatia.com