ÉRDEKLŐDŐKNEK


POLATESZT 
A különböző binokuláris mérőeszközök közül a Polateszt közelíti meg legjobban a hétköznapi élet körülményeit. Polarizált ábrákat használ, valamint egy analizátorral ellátott próbakeretet. A kétszemes együttlátásnál felmerülő esetleges aszimmetriát, úgy nevezett szemizom egyensúlyi problémákat (heterophoria) lehet ezzel a módszerrel kimérni. Pontos, számszerű adatokat kapunk arra vonatkozóan, hogy a két szem hogyan viszonyul egymáshoz.
 (Pálfia Ernő, 1995: 72)
Az eljárás során tájékozódhatunk mind a kétszemes látás szenzoros (fúzió, dominancia,
sztereolátás), mind a motoros egyensúly állapotáról. 
(Fodor Ferenc, 1989: 104)
Gyakori tünetek, melyek indokolttá teszik a vizsgálat elvégzését:
-          fejfájás
-          szemfáradékonyság
-          számítógép okozta panaszok
-          térérzékelési zavar
-          tanulási nehézségek

A tünetek csökkentése, megszüntetése érdekében gyakori a hasábos szemüvegek felírása, mely tehermentesítő hatása révén tud segíteni.

 A Vision Therapy ( VT ), angol kifejezés melynek tartalmi fordítása: látókéreg stimulációs fejlesztő tréning. 
Ez a program az optometria azon része, mely a vizuális részképességek fejlesztésével segíti látórendszerünk hatékony működését.
Az angol nyelvterületeken, elsősorban az Egyesült Államokban, a funkcionálisan gondolkodó optometristák (behavioural optometry), már közel 100 éve kutatják, oktatják és alkalmazzák ezt a módszert.
A Vision Therapy segítségével, a megbízhatóbb vizuális észlelés révén az emberek optimálisabban tudnak viszonyulni a környezetükhöz.
A képesség fogalma magában foglalja az eredményes tevékenység belső feltételeit, a mozgósítható belső erők összességét. A képesség mindig egy tevékenység eredményes műveléséhez szükséges tudás.
A készség egy tevékenység gyakori ismétlődése révén ténylegesen automatizálódik, majd a cselekvés során tudatos felidézés nélkül működik. (A készség szintjén működik például a számolási készség, az íráskészség vagy az olvasási készség stb.)
A „Látás”, gyakorlatilag képességek halmaza.
Majdnem minden ember születésétől kezdve rendelkezik a nézés képességével, azonban a látás (pl.: alkalmasság a látott dolgok azonosítására, lefordítására illetve megértésére) egy hosszú tanulási és fejlődési folyamaton megy keresztül születéstől fogva.

"A látás egy tanulási folyamat. Ez a tanulás lehet jó, eredményes vagy gyenge, hiányos."
           Samuel Renshaw, Ph.D.

A vizuális részképességek részben egymásra épülnek, részben egymással párhuzamosan fejlődnek, állandó kölcsönhatásban, lépésről lépésre, ahogyan növekszünk. Számos esetben kimaradhat egy lépés, vagy nem fut végig egy fejlődési szakasz, vagy a részterületek összehangolása nem lesz pontos.
Mivel az összes kapott információ 70-80%- a vizuális, egyértelművé válik, hogy a vizuális képességek optimális működése nélkülözhetetlen a tanulásban, munkában, sportban, játékban egyaránt.
Az erősen motivált, jó intellektussal bíró személyek akár rosszabb vizuális képességekkel is elérhetnek jó eredményeket, de fokozott energia-befektetéssel valamint stressz árán. Minél okosabb egy tanuló, annál jobban tud kompenzálni.
Azoknál akik kevésbé motiváltak, akár egy vagy két gyengébben működő vizuális terület is okozhat olyan nyomást vagy frusztrációt, mely a  teljesítőképességet nagy mértékben lerontja.
Érintett vizuális területek, pl.:
- követő szemmozgás: képesség egy mozgó tárgy követésére könnyedén és pontosan mindkét szem együttes igénybevételével. Például egy labdát vagy egy mozgó járművet a közlekedés során.
- fixáció: a tárgypontok egyenkénti gyors, pontos és megtartott lokalizálása
- váltó szemmozgás: a fixált pontok közötti tekintet váltás, mindkét szemmel. Például egy szöveg olvasásánál betűről betűre haladni.
- fókuszváltás: képesség a gyors nézőpont cserére térben. Először messzire, majd közelre fókuszálni és éles képet kapni a pillanatok leforgása alatt. Például a tábláról a könyvre nézni, majd vissza.
- mélységlátás: képesség a tárgyak relatív távolságának pontos megítélésére illetve pontosan látni és mozogni a 3 dimenziós térben. Pl.: elütni egy labdát vagy autóval parkolni.
- perifériás látás: annak a képessége, hogy miközben egy adott feladatra koncentrálunk, képesek vagyunk a körülöttünk lévő teret, az ottani történéseket is megfigyelni, észlelni.
- binokularitás, szemek együttműködése: képesség a két szem együttes, összehangolt, nem erőltetett, egyenlő, egyszerre történő és pontos használatára.
- figyelem fenntartása: képesség egy bizonyos tevékenység könnyed, hosszantartó koncentrált végzésére.
- vizualizáció: képesség mentális (szellemi) képek előidézésére, létrehozására az „elme szemeinek” használatával, majd ezen képek elraktározása és jövőbeni előhívása, avagy átalakítása új mentális képekké, melyek a jelenlegi vagy múltbeli élményekhez szorosan és közvetlenül kapcsolódnak.
Teljes látásélesség (V=1.0 vagy 5/5-ös látás) mellett is fennállhatnak vizuális problémák.
Vizuális képességek/ Vizuális stressz: 
Ha egy ember vizuális képességei nem megfelelően fejlettek, vagy valaki képtelen összhangba hozni a látását más érzékekkel, számos probléma fordulhat elő.
 A nem egyértelmű jelek eredményezhetnek pl.:
- fejfájást: különösen a szemek közelében vagy a homloknál, esetleg a fej hátsó részén
- kettős látást: két tárgyat lát, miközben csak egy van
-gyengébb teljesítőképességet: újra kell olvasni szavakat vagy teljes sorokat/ zavar a szövegértésben vagy az olvasott tartalom felidézésénél/ lassú olvasás
- előfordulhat: fáradékonyság, fizikai feszültségérzet, stressz vagy fajdalom, letörtség illetve megviselt közérzet az iskola vagy munkanap után
- az egyik szem aránytalanul gyengébb működését

A gyengén vagy pontatlanul működő vizuális rendszer közvetlenül hatással lehet a térérzékelésre, a szem-kéz koordinációs adottságokra is, nehezítve ezzel az ilyen jellegű feladatok elvégzését, például a tájékozódást, az írást.

A funkcionális látásvizsgálat: 
Az összetett funkcionális látásvizsgálat jelentős mértékben segíti a tanulással kapcsolatos vizuális problémák felismerését. Számos, az írás és az olvasás tanulásánál megjelenő nehézség tovább fokozódhat, ha nem vesszük figyelembe a különböző részképességek fejletlenségét.
Az Egyesült Államokban kutatási programok tucatjai, bevonva gyermekek és felnőttek ezreit, kimutatták, hogy a vizuális képességek Vision Therapy-val történő javítása során a tanulás könnyebbé válik, az olvasási szintek megnőnek és néhány esetben az IQ szint is megemelkedik.
Margaret Livingstone, a Harvard Orvosi Egyetem és Diszlexia Kutató Laboratórium munkatársának kutatásai igazolják, hogy a gyenge vizuális folyamatok meghatározó szerepet játszanak az olvasási problémák nagy százalékánál. Eredményei szerint – amit számos tanulmány igazol-, a diszlexiás személyek sokkal lassabban képesek a vizuális információkat feldolgozni, mint a nem diszlexiások. Az olvasási nehézséggel jelentkező gyermekek 75%-nál találtak a vizuális rendszerben eltéréseket. (www.childrenvision.com, 1996) A látórendszernek alapvető szerepe van a tanulási folyamatokban.

Miért nem elég az általános, hagyományos látás vizsgálat?
A tanulási zavaroknál felmerülő kérdésekre, ami a látást érinti, már nem lehet csak a vizuális rendszer refrakciós hibáival választ adni, és abban a dilemmában maradni, hogy kell-e szemüveg vagy sem.
Mi az, amit az általános szemészeti kivizsgáláson általában megnéznek? A látásélességet TÁVOLRA és a szemek anatómiai, fiziológiai állapotát. Milyen tevékenységnél vannak a problémák, amikor egy tanulási zavarral küzdő személy hozzánk fordul? A KÖZELRE látásnál. A közelre látás mechanizmusaira az alapvizsgálatokon gyakran nem kérdeznek rá, így rejtve maradhatnak a valódi okok.
A látás funkcionális megközelítéséből fakadó vizsgálat - amikor egy szemészetileg ép, egészséges rendszer hatékony működőképességét vizsgálom-, éppen ezeket a kritikus részképességeket világítja át. Valódi képet tud adni a vizuális rendszer pontosságáról, alkalmazkodóképességéről, optimális működéséről. A látás részképességeit pedig össze tudjuk kötni a tanuláshoz szükséges más részképességekkel. A vizsgálat rámutat a látás és a tanulási zavarok közötti bonyolult összefüggésekre.
Ebből fakadóan, konkrétan láthatóvá válik, hogy egyes gyengén működő területek a látórendszeren belül, hogyan okozhatnak észrevehető, mérhető problémákat, tüneteket a tanulás során.
A VISION THERAPY (VT) és a mögötte lévő filozófia, pontosan azoknak a részterületeknek a szerepét emeli ki, amelyekből összeáll maga az eszköz, a látás.
Ezen képességek, adottságok, hatékonyságát teszteli, vizsgálja. Majd a kapott teszt eredmények alapján összeállítja azt a gyakorlat sort, amivel ezeket a részterületeket fejleszteni lehet.
Célja, hogy egyensúlyba hozza az adott területeket. Visszamegy az alapokhoz, és mintegy újra építi a vizuális rendszert. (Leonard J. Press, 1997:9)
  Mi NEM a VT:
A VT nem tanítja meg a betűk felismerését, nem tanít olvasni, vagy írni.
A VT nem szünteti meg a rövid vagy távollátást, nem helyettesíti a szükséges
szemüveget.
A VT nem helyettesíti a gyógypedagógiai terápiákat.

A VT- segít abban, hogy a vizuális rendszeren belül minden terület optimálisan működjön és így maga az eszköz-a látás- legyen hatékonyabb.